Budapest Lean Coffee ‘2017 April

Kaizen morzsák –  mindenkinek

ECRS megközelítés – karakuri kaizen – small group activities – 3S

vathy edit
vathy edit

Japán a Kaizen hazája – tanulni, tapasztalni és inspirációkat gyűjteni utaznak szakértők, lean szakemberek évről-évre a magyar AOTS  Társaság szervezésében.  Lean Coffee csapatunkból idén tavasszal négyen vettek részt termelés és- minőségmenedzsment témájú képzéseken, rengeteg új információval és élménnyel hazatérve. A találkozót a Japánban tapasztaltak, tanultak megosztásával kezdük, az alábbi főbb témák mentén :

ECRS megközeltés: A Training Within Industry, TWI  programot a  a II. világháború alatt a szükségszerűség hívta életre az  Egyesült Államokban.   A TWI programok segítségével  nagy számban  képeztek ki olyan  dolgozókat, akik nem rendelkeztek megfelelő képzettséggel és gyakorlattal a végrehajtandó tevékenységek terén ill. olyan  vezetőket akik képesek voltak a dolgozók munkáját szervezni és  tanítani őket.  Ezt a  hatékony módszert a Toyota is alkalmazta az 1950 évek elejétől, első elemeként a Job Methods néven futó programot vették át majd folyamatosan kiegésztítték TPS elemeivel. Az Industrial Engineering képzésünk kapcsán a TWI programban leírt ECRS megközelítés lényegét és jelentőségét ismertettük a csapattal, melynek jelentőségét  Japánban egy 2 napos gyakorlati feladat keretében is volt alkalmunk megtapasztalni. Minden kaizen (fejlesztési) tevékenység végrehajtásánál javasolt és követendő sorrend:

Eliminate: Melyek azok a tevékenységek, mozdulatok, amelyek elhagyhatók? [veszteségek felszámolása]

Combine: Van olyan tevékenység melyet másikkal együtt párhuzamosan (egyidejűleg) lehet végezni? [két kéz használata]

Rearrange: Más sorrendben (helyen, személy által) végezve a tevékenységeket azok hatékonyabbak, eredményesebbek lehetnek? [időmérések, elemzések alapján]

Simplify: Hogyan lehetne a tevékenységeket egyszerűbben (könnyebben) elvégezni? [jig-ek, automatizálás, karakuri kaizen..]

A munkavégzés egyszerűsítésére és könnyebbé tételére nagyszerű példákat láttunk karakuri kaizen megoldásokkal. Az Ipar 4.0 küszöbön az automatizálás egyre nagyobb hangsúllyal bír. Míg a klasszikus automatizálás a high-tech robotizálást jelenti, a lean-ben alkalmazott karakuri kaizen kifejezés alatt könnyen bevezethető automatizálásról beszélünk amely tisztán mechanikán alapul. A mozgási energia okos kihasználásával veszteségeket célzó fejlesztéseket hajhatunk végre – kis beruházással. Az egyszerű gépek* alkalmasak arra, hogy egy adott terhet annál lényegesen kisebb erővel mozgassunk meg, nagyobb munkavégzési út megtétele árán. Youtube-on sok tanulságos példát találunk a “karakuri kaizen” keresőszóval – melyekből  találkozón is megnéztünk párat. Szóval bátran az ötletekkel, japánban ezeket a megoldásokat jellemzően a gyártósoron dolgozó munkatársak találják ki!  ( *Emelő  – Lejtő – Ék – Csiga– Hengerkerék – Csavar )

Kaizen morzsák_ParLS_BudapestLeanCoffeehttp://Kaizen morzsák_pdf

Small group activities: A minőségkörök mozgalomnak nagy hagyománya és múltja van Japánban. Deming és Juran látogatásai és tanításai után Japánt nagymértékű minőségkultúra fejlődés jellemezte az 1950-es évek végén.  Célul tűzték ki, hogy a minőségközpontúság ne csak kampányjellegű fellángolás, hanem egy folyamatos, minden alkalmazottat bevonó kultúrává váljon a vállalatoknál . Az 1962-ben a JUSE (Union of Japanese Scientists and Engineers) által kiadott havi magazin (Gemba –to –QC) már célul tűzte ki a minőségkörök kialakítását – a lapot olvasó dolgozók és sorvezetők az újság tanításait használva kialakították a minőségkörök működésének kereteit. Az első minőségkört 1962-ben jegyezte be a JUSE,  ezután gyors ütemben nőtt a számuk országszerte. A minőségkörök célkitűzései között  megtalálható a kellemes munkahelyi környezet kialakítása, az ellenőrzött állapot létrehozása épp úgy mint az emberi kapcsolatok javítása és a minőségbiztosítási rendszer fejlesztése. A minőségkörök célja a saját területen történő minőségfejlesztés és önképzés, a problémáknak a fellépés helyén történő megoldásával melyet 3-10 főből álló dolgozói csoport ill. a kör vezetője (műszak vagy sorvezető) végez. A minőségkörökben a termelésben közvetlenül résztvevő munkatársaké a főszerep, akik ez által felelőssé vállnak a minőségért. A fő cél a normál működés javítása és nem a rossz minőség gyógyítgatása. A körök a PDCA (Plan, Do, Check, Act) filozófiát alkalmazva folyamatosan keresik a fejlesztés lehetőségét, mihelyt egy problémát megoldanak, kijelölik a következőt. A tavaszi tanulmányút alkalmával az egyik vállalatnál bemutatásra került a napjainkban “small group activity” néven ismertebb csoportos tevékenység, melynek során a körök  sok kaizen által járulnak hozzá a folyamatos fejlődéshez. Cél a havi 30 kaizen, melyek a klasszikus minőségfejlesztési célok mellett irányulhatnak a munkabiztonság, a karbantartás  vagy az energiafelhasználás javítására is. Minden alapja az 5S, melyet a meglátogatott cégnél “5S őrjárat”, “női 5S vezetői megbeszélés” formájában működtetik, promótálják.

És ha már az 5S szóba került, érdekes megtapasztalás volt Japánban, hogy a 3S-t népszerűsítik és erősítik. 3S akciókat, előadásokat és konferenciákat szerveznek pl. egyetemek a vállalatok részére, de éppúgy a köztereken, és egyéb non profit területen is tartanak 3S megmozdulásokat. Az első 3 lépés szól ugyanis a tényleges tevékenységről  (aktív lépések), melyet nap mint nap követni és gyakorolni szükséges a munkatársakkal.

3S 5S Parls
3S

Az érintett témákhoz nagyon érdekes és elgondolkodtató beszélgetések kapcsolódtak – áprilisban egy nagyon szuper csapat jött össze 3 órára 🙂

Májusban termeléstervezés és ütemezés témával várunk mindenkit!

 

 

Budapest Lean Coffe’ 2017 March

If you fail to plan, you are planning to fail!

Az idézet talán ismerős, de hogy mennyire igaz is, azt a vállalatok általában saját tapasztalatból tanulják meg. Cégkultúrától, vezetéstől függ, mekkora súllyal esik a latba a jövőkép megálmodás, tervezés  majd a 5-10-20 éves tervek lebontása éves ill. napi szintű operatív kihívásokká. Mint ahogy az is, hogy “csak” leant akarunk bevezetni, vagy a vállalatunkat folyamatosan fejlesztve, mind magasabb szinten kielégíteni a  a vevők és az egyéb érdekelt felek  igényeit.

road map

Professzor Nomura nevéhez fűződik a találkozó nyitásaként ismertetett  “Company Road Map” megközelítés, mely tulajdonképpen egy hosszútávú Kaizen vízió, a QCD elvek mentén kitűzütt célállapotok és fejlesztési célok éves szintre / fejlesztési szakaszokra lebontott megjelenítésével.  A Road map a felsővezetés által, a középvezetők bevonásával készül el min. 6-8 éves időszakra és megelőzi  egy alapos helyzetfemérés, hogy pontosan megismerjük a jelen állapot nehézségeit, kihívásait, erősségeit és lehetőségeit is.  (Swot analízis, 7satisfaction vizsgálat). Jelen teljesítményünk ismeretében már reálisabban határozhatjuk meg  az ideális állapotot és a kettő közötti “gap” pontos ismerete (mérőszámai)  segít a megfelelő időtengelyre helyezni a célállapotokat.  A (jó)Road map elkészítéséhez a lean szemlélet szerinti gondolkodás és megértés elengedhetetlen – itt nem a lean bevezetése a cél, hanem a lean elvek és eszközök alkalmazása és használata által a vállalati szinten meghatározott üzleti célok mentén a megálmodott termelési rendszer megvalósítása.  A fő elvek a Toyota óta nem változtak –  Cost -Quality -Delivery – a számokat a fejlettségi szinttől függően az  adott szervezet kell mellétegye.

A Road map sikeres alkalmazására számos példát láttunk Japánban – bár alapavetően a vezetés készíti el, a vállalat minden szintjén kommunikálásra kerül és transzparensen megjelenik a mindennapokban. Vizuális, könnyen értelmezhető és irányt mutat. Ha az irány adott és ismert, az akarat azonos, az eredmény is gyorsabban jön és a siker újabb lendületet ad. Az elköteleződés kiépítése és az első lépések természetesen mindenhol sok energiát és kitartást irigyelnek, de a tapasztalatok azt mutatják,  hogy néhány éven belül meghozzák az eredményt. (nem néhány hét vagy néhány hónap – a hosszútávú stratágia megvalósításához következetesség és kitartás kell.)Budapestleancoffee_roadmap (2)

Bár idehaza is több nagyvállalat tervez akár 10-20 éves távra is, jellemzően a vállalatvezetők  1-2 évet látnak (mernek látni?).  Szeretnénk, ha ez a megközelítés változna  és azt gondoljuk,  ha a vezetés tudatosan dolgozik rajta,  és a folyamatos fejlesztés gondolatiságát követi, a   megálmodott, majd konkrét számokba és cselekvési tervekbe fordított jövő elérhető és megvalósítható  lesz. A változást nehezítő akadályokról, a vállalati és nemzeti kultúrák  különbözőségeiről hosszasan beszélgettünk – egyben egyetértettünk: rajtunk nem fog múlni a hosszútávú tervezés népszerűsítése –  a Road Map pedig kíváló eszköznek tűnik:-)

Köszönjük, hogy jöttetek  –  áprilisban is várunk minden érdeklődőt!

Edit & BLC Team