Category Archives: Quality Circle-Small group activities

Budapest Lean Coffee’ 2018 February

Quality Circles – the organization’s drive for quality

Egyszer volt hol nem volt….Japánban a 60-as években életre hívott Minőségköröknek meghatározó szerepük volt a minőségtudatos, problémamegoldó gondolkodás kialakulásában, a dolgozói bevonás kultúrájának megalapozásában.  A februári warm-up előadásra Stasztny Péter készült fel, aki napjainkban is aktívan támogat és mentorál Minőségköröket.

Előadásában először a  korai évekkel kapcsolatban halottunk az amerikai minőségguru , Deming szerepéről,  akinek a nevéhez köthető az alábbi megállapítás (Deming paradoxonja):

  • “A dolgozók a hibák 80%-át ismerik, de pozíciójuknál fogva csak azok 20%-át képesek javítani.
  • A vezetők a hibáknak csak 20%-át ismerik, pedig helyeztükből adódóan azok 80%-át lennének képesek orvosolni”

Ugye mennyire igaz ez ma is? Erre az alapigazságra építettek a Minőségkörök is,  melyek  a szervezeten belüli önszerveződő csoportok,  akik közösen definiált  cél mentén dolgoznak egy bizonyos termék, folyamat fejlesztése érdekében – a struktúrált problémamegoldás módszertanát használva.  Japánban 1962 óta jegyeznek Minőségköröket, működésük a mai napig aktív és sok szervezetnél a folyamatos fejlődés egyik motorja.

Magyarországon a  1970-80as éveket jegyző “Dolgozz hibátlanul” mozgalom szemlélete már magáénak tudta a “minőség ügyét”, a szocializmus ezt egy versenymozgalommal támogatta. Gyökeres változás az ISO szabványsorozat megjelenésével 1987-ben következett be, majd ezt a japán minta alapján bevezetett ÁMR (Átfogó minőségvezetési Rendszer) program nagymértékben előmozdította. Péter mesélt az ÁMR bevezetési tapasztalatairól és sikereiről, a Shiba Professor által vezettet TQM képzésekről mely jelentős szemléleti változást eredményezett a hazai vállalatoknál.

A QC  12 lépéses módszertanát egy könnyen értelmezhető példán keresztül ismerte meg a csapat –  átbeszélve közben a körök működtetésével kapcsoplatban fellépő gyakorlati kihívásokat, megoldandó akadályokat.  Abban nincs kérdés, hogy minden olyan kezdeményezés, mely a dolgozók bevonására, tudásuk és érdeklődésük felhasználására épül, növeli a motivációt és a vállalati elköteleződést. A mai munkaerőpiaci helyzetben azonban nem kis kihívás a vállalatok számára, hogy az állandó munkaerőhiány, a növekvő vevői igények kiszolgálása mellett megfelelő erőforrást és figyelmet tudjanak biztosítani a Minőségkörökhöz hasonló folyamatok fenntartásához.  A bemutatott és működő gyakorlat bizonyítja, hogy van létjogosultsága, a dolgozói visszajelzések és megtapasztalások is nagyon pozitívak. Péternek gratulálunk a témában végzett Mentori munkájához és köszönjük, hogy elhozta a témát a Lean Coffee-ra. Az előadásanyag kidolgozásában Sugár Karolina és Szabó Kálmán (Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület) is segítséget nyújtottak tapasztalataikkal –  ezúton köszönjük Nekik is!

A prezentáció elérhetősége: Minőségkörök_BudapestLeanCoffee

A fennmaradó bő órában a sok-sok táblára került téma közül kettőt jártunk egy kicsit körbe:

  1. Mindfullness – a tudatos jelenlét, a fókuszáltság a Genba járásakor, a folyamatok megfigyelésekor is jól jöhet – egy kis “lelassulás” alapvetően más megvilágításba teszi a dolgokat, a fókusztartás a munka és a magánélet területén is nagyon kedvező hatásokkal bír. A téma sok kérdést, érdeklődő gondolatot indított be a résztvevőknél, így napirendre tűztük.  Hamarosan egy teljes warm-up szerkciót biztosítunk a boncolgatására és megtapasztalására. A trénerünk Sztakhó Niki lesz, izgatottan várjuk:-)
  2. A másik elsöprően sok szavazatot begyűjtött téma az On The Job aktualitása, jelentősége lett. Hallottunk hagyományosan működő gyakorlatokat (1 hetes képzés program, tréningcella, stb. ) és lehetséges újszerű módszereket (nanotréning). Tutti válasz nem született, de az biztos, hogy ha az oktatás, betanítás hatékonyságáról beszélünk, akkor ott  kézzelfoghatóan lennie kell egy mögöttes képzési rendszernek, melyben a  betanítók felkészültsége és képességei nagyon meghatározóak.

Márciusban továbbvisszük a témát, hiszen a TWI módszertanra épülő “Termelési trénerek képzése” lesz terítéken.  Minden érdeklődőt szeretettel várunk a játékos, gyakorlatias bemutatóra március 7.-én!

BLC Team

Budapest Lean Coffee ‘2017 April

Kaizen morzsák –  mindenkinek

ECRS megközelítés – karakuri kaizen – small group activities – 3S

vathy edit
vathy edit

Japán a Kaizen hazája – tanulni, tapasztalni és inspirációkat gyűjteni utaznak szakértők, lean szakemberek évről-évre a magyar AOTS  Társaság szervezésében.  Lean Coffee csapatunkból idén tavasszal négyen vettek részt termelés és- minőségmenedzsment témájú képzéseken, rengeteg új információval és élménnyel hazatérve. A találkozót a Japánban tapasztaltak, tanultak megosztásával kezdük, az alábbi főbb témák mentén :

ECRS megközeltés: A Training Within Industry, TWI  programot a  a II. világháború alatt a szükségszerűség hívta életre az  Egyesült Államokban.   A TWI programok segítségével  nagy számban  képeztek ki olyan  dolgozókat, akik nem rendelkeztek megfelelő képzettséggel és gyakorlattal a végrehajtandó tevékenységek terén ill. olyan  vezetőket akik képesek voltak a dolgozók munkáját szervezni és  tanítani őket.  Ezt a  hatékony módszert a Toyota is alkalmazta az 1950 évek elejétől, első elemeként a Job Methods néven futó programot vették át majd folyamatosan kiegésztítték TPS elemeivel. Az Industrial Engineering képzésünk kapcsán a TWI programban leírt ECRS megközelítés lényegét és jelentőségét ismertettük a csapattal, melynek jelentőségét  Japánban egy 2 napos gyakorlati feladat keretében is volt alkalmunk megtapasztalni. Minden kaizen (fejlesztési) tevékenység végrehajtásánál javasolt és követendő sorrend:

Eliminate: Melyek azok a tevékenységek, mozdulatok, amelyek elhagyhatók? [veszteségek felszámolása]

Combine: Van olyan tevékenység melyet másikkal együtt párhuzamosan (egyidejűleg) lehet végezni? [két kéz használata]

Rearrange: Más sorrendben (helyen, személy által) végezve a tevékenységeket azok hatékonyabbak, eredményesebbek lehetnek? [időmérések, elemzések alapján]

Simplify: Hogyan lehetne a tevékenységeket egyszerűbben (könnyebben) elvégezni? [jig-ek, automatizálás, karakuri kaizen..]

A munkavégzés egyszerűsítésére és könnyebbé tételére nagyszerű példákat láttunk karakuri kaizen megoldásokkal. Az Ipar 4.0 küszöbön az automatizálás egyre nagyobb hangsúllyal bír. Míg a klasszikus automatizálás a high-tech robotizálást jelenti, a lean-ben alkalmazott karakuri kaizen kifejezés alatt könnyen bevezethető automatizálásról beszélünk amely tisztán mechanikán alapul. A mozgási energia okos kihasználásával veszteségeket célzó fejlesztéseket hajhatunk végre – kis beruházással. Az egyszerű gépek* alkalmasak arra, hogy egy adott terhet annál lényegesen kisebb erővel mozgassunk meg, nagyobb munkavégzési út megtétele árán. Youtube-on sok tanulságos példát találunk a “karakuri kaizen” keresőszóval – melyekből  találkozón is megnéztünk párat. Szóval bátran az ötletekkel, japánban ezeket a megoldásokat jellemzően a gyártósoron dolgozó munkatársak találják ki!  ( *Emelő  – Lejtő – Ék – Csiga– Hengerkerék – Csavar )

Kaizen morzsák_ParLS_BudapestLeanCoffeehttp://Kaizen morzsák_pdf

Small group activities: A minőségkörök mozgalomnak nagy hagyománya és múltja van Japánban. Deming és Juran látogatásai és tanításai után Japánt nagymértékű minőségkultúra fejlődés jellemezte az 1950-es évek végén.  Célul tűzték ki, hogy a minőségközpontúság ne csak kampányjellegű fellángolás, hanem egy folyamatos, minden alkalmazottat bevonó kultúrává váljon a vállalatoknál . Az 1962-ben a JUSE (Union of Japanese Scientists and Engineers) által kiadott havi magazin (Gemba –to –QC) már célul tűzte ki a minőségkörök kialakítását – a lapot olvasó dolgozók és sorvezetők az újság tanításait használva kialakították a minőségkörök működésének kereteit. Az első minőségkört 1962-ben jegyezte be a JUSE,  ezután gyors ütemben nőtt a számuk országszerte. A minőségkörök célkitűzései között  megtalálható a kellemes munkahelyi környezet kialakítása, az ellenőrzött állapot létrehozása épp úgy mint az emberi kapcsolatok javítása és a minőségbiztosítási rendszer fejlesztése. A minőségkörök célja a saját területen történő minőségfejlesztés és önképzés, a problémáknak a fellépés helyén történő megoldásával melyet 3-10 főből álló dolgozói csoport ill. a kör vezetője (műszak vagy sorvezető) végez. A minőségkörökben a termelésben közvetlenül résztvevő munkatársaké a főszerep, akik ez által felelőssé vállnak a minőségért. A fő cél a normál működés javítása és nem a rossz minőség gyógyítgatása. A körök a PDCA (Plan, Do, Check, Act) filozófiát alkalmazva folyamatosan keresik a fejlesztés lehetőségét, mihelyt egy problémát megoldanak, kijelölik a következőt. A tavaszi tanulmányút alkalmával az egyik vállalatnál bemutatásra került a napjainkban “small group activity” néven ismertebb csoportos tevékenység, melynek során a körök  sok kaizen által járulnak hozzá a folyamatos fejlődéshez. Cél a havi 30 kaizen, melyek a klasszikus minőségfejlesztési célok mellett irányulhatnak a munkabiztonság, a karbantartás  vagy az energiafelhasználás javítására is. Minden alapja az 5S, melyet a meglátogatott cégnél “5S őrjárat”, “női 5S vezetői megbeszélés” formájában működtetik, promótálják.

És ha már az 5S szóba került, érdekes megtapasztalás volt Japánban, hogy a 3S-t népszerűsítik és erősítik. 3S akciókat, előadásokat és konferenciákat szerveznek pl. egyetemek a vállalatok részére, de éppúgy a köztereken, és egyéb non profit területen is tartanak 3S megmozdulásokat. Az első 3 lépés szól ugyanis a tényleges tevékenységről  (aktív lépések), melyet nap mint nap követni és gyakorolni szükséges a munkatársakkal.

3S 5S Parls
3S

Az érintett témákhoz nagyon érdekes és elgondolkodtató beszélgetések kapcsolódtak – áprilisban egy nagyon szuper csapat jött össze 3 órára 🙂

Májusban termeléstervezés és ütemezés témával várunk mindenkit!