Budapest Lean Coffee_new webpage!

Kedves Látogatónk!

A Budapest Lean Coffee fórum bejegyzéseit a jövőben a http://leannovation.hu/lean_coffee/ oldalon érheted el. A találkozók összehívása a továbbiakban is Meetup oldalunkon történik. Budapest-Lean-Coffee-Meetup

BLC, Minden hónap első szerdáján – Ugorj be egy kávéra!

Dear Visitor!

If you would like to read about Budapest Lean Coffee  forum, please follow the link, which is our new webpage: http://leannovation.hu/lean_coffee/

You  can join us on our Meetup page:  Budapest-Lean-Coffee-Meetup

Do not forget: The first Wednesday in each month:-) Join us for a coffee!

Budapest Lean Coffee’ 2018 April

Human resources, empowerment, employee motivation in LEAN

Az áprilisi találkozónk témagazdája Kőrösi Zoltán kollégánk volt, aki a “Munkatársak bevonása – megtartás – az emberi tényező a leanben” hívószak köré fűzte fel elgondolkodtató, ugyanakkor könnyed és nagyon tartalmas előadását.

A közös  nyelv kialakításához az alapokkal  kezdtük: kinek mit jelent a lean, hol és hogyan jelenik meg a szervezetfejlesztés a Toyota házban, vagy melyek a lean szervezet ismervei. Érdekes tanulás volt a szervezeti kultúra modelljét elemezgetve, mennyire meghatározók  és viselkedésformálók a kultúra láthatatlan szintjén elhelyezkedő hiedelmek és meggyőződések –  melyek óriási gátjai de akár motorjai is lehetnek a szervezet fejlődésnek.

A változásmendzsment kapcsán egy rövid közös játékkal tapasztaltuk meg , milyen gyorsan visszarendeződik egy bevezetett változás, mennyire nehéz az átmenet a hagyományos eszközökkel. Persze az előadás rávilágított a “receptre” pl. a jövőkép megléte és milyensége, az informális kommunikációs hálózat jelentősége és szerepe a vállalaton belül, vagy akár a megfelelő motivációs profilok megtalálása és tudatos bevonása a változási folyamatba.

A HR szerepe vitathatatlan a lean kultúra formálásában és fenntartásában: Szakértőként feladatuk a humán tudományok naprakész ismerete és alkalmazása,  a HR folyamatok tökéletesítése,  a képzési / erőforrás fejlesztési folyamatok  képviselete, a teljesítményértékelő és ösztönző rendszerek, a vállalati kommunikációs folyamatok, mechanizmusok folyamatos építése. Hogy ez hol, mennyire működik napjainkban arról hosszas tapasztalcsere volt a csapatban.. A téma kapcsán sok új,  lean-es körökben kevésbé hallott humán eszközről, modellről és kutatásról hallottunk – üdítő volt  és nagyon bízunk benne, hogy a szervezetek HR osztályain is találkozunk hasonló tudású és elhivatottságú szakemberekkel, mint Zoli! Nagyon köszönjük az előadást:-)

 

 

Budapest Lean Coffee ” 2018 March

TWI – Job Instruction modul: Oldies but Goldies…

A munkahelyi képzés hatékonysága nagyon is aktuális téma a fluktuációval és munkaerőhiánnyal küzdő vállalatoknál,  a Lean Coffee-n is többször előjött már a  témajavaslatok között. Ezért és egy közelmúltban sikeresen lezajlott  oktatási program tapasztalatain felbuzdúlva tűztük napirendre a TWI alapokon nyugvó munkabetanítás módszertanát.

A ráhangolódást egy kis történelemmel kezdtük: A TWI (Training Within Industry) rendszer kialakítása az USA Hadügyminisztériumához kötődik az 1940-50-es évekből. A hadseregbe besorozott alkalmazottak pótlására indították, célja az új munkaerő gyors képzése volt. Nyilvánvaló volt, hogy az iparágakban a jól képzett dolgozók és szakértők hiányából súlyos visszaesés kezdődhet, és ennek elkerüléséhez az oktatási módszerek drasztikus javítására volt szükség. A második világháború végére mintegy 16.500 gyárban, nagyjából 1.6 millió dolgozót képeztek ki a rendszer segítségével. A betanítás 4 lépéses módszertanát a II. világháború hívta életre Amerikában, majd a Toyota tette a standard munka alapjává…

4 különböző tréning programot fejlesztettek ki rengeteg tapasztalati módszer tesztelése alapján.

A 4 tréning program a következő volt:

  1. Job Instructions  – arra képeztek gyári trénereket, hogy minél gyorsabban fel tudják zárkóztatni az új belépőket
  2. Job Methods– a dolgozók tréningje, hogy elfogulatlanul fel tudják mérni saját munkájuk hatékonyságát, és fejlesztéseket javasoljanak
  3. Job Relations – supervisorok képzése annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni az alkalmazottakkal
  4. Program development– menedzsment tréning annak érdekében, hogy észrevenni, elemezni tudják a termelésben felmerült problémákat.

Az este folyamán a napjainkban is aktuális munkabetanítás programmal ismerkedtünk.

A fluktuációval, munkaerőhiánnyal  küzdő vállalatoknál sajnos gyakran a  “mélyvíz tréning”  valósul meg, ami azt jelenti, hogy néhány órás orientációs tréning után a munkatársak rögtön a géphez/állomásra kerülnek, minimális betanulással.  “Majd megmutatja valaki neki” aztán vagy igen, vagy nem – vagy helyesen, vagy nem…

A JI program 5×2órás képzési blokkokból áll, a résztvevőket kis lépésekben, a tanultak folyamatos gyakorlásával vezeti el az oktatói módszerek és kompetenciák elsajátításához. A módszer erőssége egyrészt a  sztenderd, 4 lépéses tematika, amely alapján a betanítás folyik, másrészt a folyamatok oktató általi lépésekre bontása, sztenderdek megfogalmazása által  a saját tanulás erősítése. A TWI-ban  a fókusz a  dolgozó tényleges bevonásán, a tanultak visszaellenőrzésén és a nyomonkövetésén van, amit a “Ha a dolgozó nem tanult, az oktató nem tanított” szlogen is jól kifejez. A hallás utáni ill. a bemutatásos módszer hiányosságait rövid szimulációkkal tapasztalta meg a csapat, majd ezt követette egy TWI szerinti betanítás bemutatója. A szimulációk után átbeszéltük a lépéseket, a mögöttes tartalmát és a módszer alkalmazhóságát is megvitattuk. A résztvevők (is) egyértelműen látják létjogosultságát és relevanciáját a TWI alapokra épülő képzésnek – természetesen a megfelelő management támogatás hátterével.

 

Az este utolsó órájában a sok érdekes téma közül a kettőt sikerült a csapattal “kibeszélni”. Elsőként a ciklusidők, állásidő, és egyéb termelési adatok, –  azaz az aktuális termelési állapot mérésének és visszacsatolásának gyakorlati módszereiről beszéltünk.  A résztvevők tapasztalatai alapján a hiányzik az adatgyűjtés-től a papíron ill. különböző online adatbázisokon keresztül a korszerű, automatizált megoldásokig több mindenről beszélgettünk.

Egy másik témafelvetés arra irányult, miszerint a nyugat termelékenységi mutatói meghaladják a közép-kelet európai országok számait. Az alapkérdés arra irányult, hogy  ez valós, valid infó-e, de nem keveset beszélgettünk a termelékenység definíciójáról, mérési mószeréről is. Így a téma félig nyitva maradt, de sok érdekes kérdést vetett fel amit a következő alkalmakkor tervezünk továbbgondolni.

Köszönet a remek csapatnak – külön a 3 önkéntesnek, akik a szimulációknál segítettek:-)

Április 4.-én a HR, bevonás vonallal folytatjuk – mert a lean az emberek bevonása nélkül nem működik..

BLC Team

Budapest Lean Coffee’ 2018 February

Quality Circles – the organization’s drive for quality

Egyszer volt hol nem volt….Japánban a 60-as években életre hívott Minőségköröknek meghatározó szerepük volt a minőségtudatos, problémamegoldó gondolkodás kialakulásában, a dolgozói bevonás kultúrájának megalapozásában.  A februári warm-up előadásra Stasztny Péter készült fel, aki napjainkban is aktívan támogat és mentorál Minőségköröket.

Előadásában először a  korai évekkel kapcsolatban halottunk az amerikai minőségguru , Deming szerepéről,  akinek a nevéhez köthető az alábbi megállapítás (Deming paradoxonja):

  • “A dolgozók a hibák 80%-át ismerik, de pozíciójuknál fogva csak azok 20%-át képesek javítani.
  • A vezetők a hibáknak csak 20%-át ismerik, pedig helyeztükből adódóan azok 80%-át lennének képesek orvosolni”

Ugye mennyire igaz ez ma is? Erre az alapigazságra építettek a Minőségkörök is,  melyek  a szervezeten belüli önszerveződő csoportok,  akik közösen definiált  cél mentén dolgoznak egy bizonyos termék, folyamat fejlesztése érdekében – a struktúrált problémamegoldás módszertanát használva.  Japánban 1962 óta jegyeznek Minőségköröket, működésük a mai napig aktív és sok szervezetnél a folyamatos fejlődés egyik motorja.

Magyarországon a  1970-80as éveket jegyző “Dolgozz hibátlanul” mozgalom szemlélete már magáénak tudta a “minőség ügyét”, a szocializmus ezt egy versenymozgalommal támogatta. Gyökeres változás az ISO szabványsorozat megjelenésével 1987-ben következett be, majd ezt a japán minta alapján bevezetett ÁMR (Átfogó minőségvezetési Rendszer) program nagymértékben előmozdította. Péter mesélt az ÁMR bevezetési tapasztalatairól és sikereiről, a Shiba Professor által vezettet TQM képzésekről mely jelentős szemléleti változást eredményezett a hazai vállalatoknál.

A QC  12 lépéses módszertanát egy könnyen értelmezhető példán keresztül ismerte meg a csapat –  átbeszélve közben a körök működtetésével kapcsoplatban fellépő gyakorlati kihívásokat, megoldandó akadályokat.  Abban nincs kérdés, hogy minden olyan kezdeményezés, mely a dolgozók bevonására, tudásuk és érdeklődésük felhasználására épül, növeli a motivációt és a vállalati elköteleződést. A mai munkaerőpiaci helyzetben azonban nem kis kihívás a vállalatok számára, hogy az állandó munkaerőhiány, a növekvő vevői igények kiszolgálása mellett megfelelő erőforrást és figyelmet tudjanak biztosítani a Minőségkörökhöz hasonló folyamatok fenntartásához.  A bemutatott és működő gyakorlat bizonyítja, hogy van létjogosultsága, a dolgozói visszajelzések és megtapasztalások is nagyon pozitívak. Péternek gratulálunk a témában végzett Mentori munkájához és köszönjük, hogy elhozta a témát a Lean Coffee-ra. Az előadásanyag kidolgozásában Sugár Karolina és Szabó Kálmán (Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület) is segítséget nyújtottak tapasztalataikkal –  ezúton köszönjük Nekik is!

A prezentáció elérhetősége: Minőségkörök_BudapestLeanCoffee

A fennmaradó bő órában a sok-sok táblára került téma közül kettőt jártunk egy kicsit körbe:

  1. Mindfullness – a tudatos jelenlét, a fókuszáltság a Genba járásakor, a folyamatok megfigyelésekor is jól jöhet – egy kis “lelassulás” alapvetően más megvilágításba teszi a dolgokat, a fókusztartás a munka és a magánélet területén is nagyon kedvező hatásokkal bír. A téma sok kérdést, érdeklődő gondolatot indított be a résztvevőknél, így napirendre tűztük.  Hamarosan egy teljes warm-up szerkciót biztosítunk a boncolgatására és megtapasztalására. A trénerünk Sztakhó Niki lesz, izgatottan várjuk:-)
  2. A másik elsöprően sok szavazatot begyűjtött téma az On The Job aktualitása, jelentősége lett. Hallottunk hagyományosan működő gyakorlatokat (1 hetes képzés program, tréningcella, stb. ) és lehetséges újszerű módszereket (nanotréning). Tutti válasz nem született, de az biztos, hogy ha az oktatás, betanítás hatékonyságáról beszélünk, akkor ott  kézzelfoghatóan lennie kell egy mögöttes képzési rendszernek, melyben a  betanítók felkészültsége és képességei nagyon meghatározóak.

Márciusban továbbvisszük a témát, hiszen a TWI módszertanra épülő “Termelési trénerek képzése” lesz terítéken.  Minden érdeklődőt szeretettel várunk a játékos, gyakorlatias bemutatóra március 7.-én!

BLC Team

BUDAPEST LEAN COFFEE ‘ 2018 January

PDCA – the process of continuous improvement

Januári témánkat egy könyvélmény ihlette,  Andy Weir: The Martian című sci-fi regénye. A könyv szakmai szemmel a PDCA problémamegoldó gondolkodás “diadala” . Mert miről is szól a történet?  A főhős az elsők között érkezett a Marsra, de egy porvihar miatt egyedül  ragadt ott. Képtelen kommunikálni a Földdel, tudtukra adni, hogy él és segítségre van szüksége.  Kétségbeesés és önsajnálat helyett csak egyet tehet: harcol a túlélésért, az 1.400 nap múlva érkező mentőexpedícióig! Ahhoz hogy célját elérje,   felméri a jelen helyeztet  (milye van, meddig elég..) , majd lépésről lépésre megoldja a cél utjában álló akadályokat, koncentrálva a  másnap megérésére…  Miközben a túlélésért harcol, PDCA-k sorát hajtja végre, tiszta célokkal – alapos elemzéssel – apró lépésekkel és folyamatos visszacsatolással.  Amellett hogy minden vezető számára tanulságos és inspiráló olvasmány a napi gyakoriságú folyamatos fejlesztés megértésére –  rendkívül szórakoztató is.

A könyvismertetőt Pető Sándor tartotta,  de Mark Watney szorija után sem engedtük el a témát.  A beszélgetés során arra kerestük a választ, hogy a vállalati működésben hol és hogyan érhető tetten a PDCA logika, kinek milyen a tapasztalata és megélése a területen. Gyártáson kívül is sorakoztak a PDCA irányítási módszeren alapuló példák, kezde az élsporttól a start up és IT világából.

Az este hátralévő részében az év főbb témáit szedtük csokorba, témafelelőst és időpontot keresve hozzájuk. A parkolópályán még sorakozik pár ötlet “kivitelezőre” várva, ill. új témákat is behozhattok!

 

Februárban a Minőségkörök témával kezdünk –  aztán sorbaveszzük a többit is!

BLC Team

 

 

 

 

Budapest Lean Coffee ‘ 2017 December

The lean knowledge -how to learn, how to teach?

Lean szakemberként időről időre oktatunk, képzéseket tartunk lean témában.  Szeretjük.  Szívesen és mindig nagy “rákészüléssel” tesszük.  Izgalmas megérteni, mire is van szükséges az Ügyfélnek, aztán ennek függvényében  kitalálni  milyen játékokkal, példákkal és feladatokkal fűszerezzük az oktatást.  A főpróba maga a  képzés,  ahol a csapatok dinamikáját és elakadásait figyelembe véve tudjuk alakítani a programot – lehető legtöbbet kihozva a napból. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy 1-1 oktatási nappal nagy hatást elérni vagy szakértőket képezni nehéz dolog, csak pontszerű lendületet ad a szervezeteknél. Ezen okból vettük elő a témát és együtt gondolkodva végigmentünk egy gyakorlatközpontú lean képzési programon. Az általunk optimálisnak tartott képzésen alapvetően a lean szemlélet szerinti elköteleződést és vezetést erősítjük, az ehhez szükséges módszerek és eszközök tudatos, saját élményen és tapasztalaton való elsajátításával.  Nagyon jó volt együtt gondolkodni a csapattal, véleményt, tapasztalatot cserélni a tematika tartalmát, módszereit illetőn. Sok érdekes és értékes új gondolat került (ill. fog még felkerülni) az oktatási tematikát leképező (leannovation) roadmap-ra.  A programon még dolgozunk, de hamarosan bővebben is írunk róla. Köszönjük!

Az este másik fontos eseménye a 3. évforduló megünneplése volt. Stílusosan egy lean coffee tortával és pezsgővel:-)

Minden kedves tagunknak köszönjük az elmúlt éveket, hogy jöttetek és hoztátok a tapasztalatokat, jókedveteket!

Kellemes ünnepi készülődést és jó pihenést kívánunk, januárban találkozunk:-)


 

Budapest Lean Coffee’ 2017 November

Reflection – reflexió

Az elmúlt hónapok során nagyon sok érdekes és új ismeretet adó témáról beszélgettünk a budapest lean coffee találkozóin. Valahogy mindig rövid a 3 óra, így ezt az alkalmat kötetlen beszélgetésre, egy kis refexióra szántuk. Az estét egy kis összegzéssel kezdtük, arra keresve a választ magunkban, kinek mit ad a havi szakmai találkozó,  kiben milyen gondolatokat indítottak el a coffee-n hallott új ismeretek és ki miért szeret ide járni. Jó volt hallani a résztvevők visszacsatolását és a közös értékeket amit a fórum képvisel:-)

Izgalmas és “kibeszélendő” téma, szakmai terület még bőven maradt a csapatban, amit post-it -ra írva össze is szedtünk. A következő lépés a témagazdák jelentkezése a felírt ötletekhez, aztán egy kis kutatómunka és jöhet az előadás, témafelvezetés! Bátorítunk mindenkit, hogy válasszon egy számára közelálló témát és ossza meg velünk 2018-ban:-)


 

 

 

 

 

 

 

 

 

EFQM modell és Shiba pályázat

Sztasztny Péter a Shiba díj pályázati lehetőségeivel és az EFQM modell szerinti értékelési rendszerrel ismertette meg a csapatot.A Shiba díjat  a minőségjavítási folyamatért vagy a folyamatban használható tapasztalatok terjesztéséért lehet odaítélni vállalati, csoportos és egyéni kategóriában. Az alapító a díjat 1996-tól az ipar és szolgáltatás mellett az egészségügy és az oktatás, majd 2001-től a közszolgálat területére is kiterjesztette. Jelenleg is várják a pályamunkákat, melyet alapvetően a 7lépéses problémamegoldás logikája mentén kell ismertetni a pályázatban. A lehetséges témákra születtek is javaslatok –  hajrá a megvalósításban! Információ ezen a linken: Shiba pályázat ill. a www.kivalosag.com oldalon.

Decemberben 3 éves a Budapest Lean Coffee – nagyon köszönjük mindenkinek, hogy csatlakoztatok és megosztottátok tapasztalataitokat, kérdéseiteket:-)

BLC Team

 

 

BUDAPEST LEAN COFFEE’ 2017. October

Y-Z generations vs. lean principles – azaz mitől “cool” ma egy munkahely, és milyen vezetői módszerekkel lehet bevonzani, megtartani az Y és a Z generáció szakembereit?

A 80-as évek óta született Y generáció lendületes, sikerre törekvő képviselői már vezetővé, döntéshozókká váltak a munkaerőpiacon, a technológiafüggőbb, kényelmesebb 20 éveik elején járó Z korosztály pedig most bontogatja szárnyait. Más világban nőttek fel, más szabályok között élnek mint a náluk idősebbek, azonban a munkahelyeken meg kell teremteni azon együttműködési kereteket, ahol az eltérő igényekkel érkező munkatársak megtalálhatják a számukra motiváló, értékes feladatokat – fejlesztve magukat és vállalaltukat.  A témáról Scháffer Beátával beszélgettünk októberi találkozónkkon, aki a generációk hatékony együttműködésének kérdéseit kutatja, és több, a témával foglalkozó könyv szerzője.

Beáta a kutatásai során a lean módszertanban találta meg azokat az elveket és vállalatvezetési értékeket, melyek a legátfogóbb módon képviselik az új generáció bevonzásának és elköteleződésének lehetőségeit.

lean y z generation

Az este során végigvettük a Toyota  minőség és hatékonyság központú, 14 pontba foglalt vállalatirányítási alapelvét –  Beáta pedig  az új gererációk igényeit húzta párhuzamba az adott alapelvvel – arra keresve a választ, mit vár el a munkatárs a vállalatvezetéstől. A témában megjelent egy cikk is Beátától a Magyar Minőség folyóírat augusztusi számában –  ebben pontról-pontra követhetjük a párhuzamot és hasonlóságot a lean alapelvek és az új generációk elvárásai “munkahelyi működése” között. A cikket a bejegyzéshez csatolva itt olvashatjátok: A lean 14 vállalatirányitási elve és az új generációk igényei –  érdekes, elgondolkodtató felvetések és példák színesítik.

Az este során a  jelenlévők megosztották tapasztalataikat – pro és kontra az egyes felvetéseknél. Általánosítani természetesen ebben a témában sem lehet és nem is szabad –  viszont ismerni és tudatosan foglalkozni az új  generációk ismérveivel, szerepével és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásával mindenképpen szükséges és fontos. A munkaerő bevonzása, megtartása nagy kihívás és felelős, egyre tudatosabb tevékenység minden  vezetőnek és a HR munkatársainak is –   legyen szó X -Y vagy Z generációról, a feladat ugyanaz: megtalálni azokat a feladatokat, azon vezetői módszereket és kommunikációt, melyekkel az adott munkatárs motiválható és tudása a leghatékonyabb módon fejleszthető. A lean emberközpontú, tanuló szervezként működő megközelítése támogatja ezen célokat.

Köszönjük az előadást, beszélgetést Beátának –  a hozzászólásokat, véleménycserét minden résztvevőnek! Találkozzunk november 8.-án!

Budapest Lean Coffee Team

Budapest Lean Coffee’ 2017 September

Gamification – play &learn

Játszani jó, ezt mindenki tudja. Gyermekkorban jellemzően a tanulás eszköze, a  felnőttek inkább kikapcsolódásként, szórakozásként tekintenek rá. Munkahelyünkön előírt és kötelezően elvárt tevékenységeink vannak – ezek a játékkal ellentétben nem a szórakozásról szólnak. De vajon hogy tudjuk a játékot a becsempészni a munkahelyekre és  a munkánk során a javunkra fordítani? A gamifikáció ebben nyújt segítséget és a szeptemberi találkozónkon Vendler Balász (Games for Business) volt segítségünkre a témával való ismerkedésben.


A gamificationt elsődlegesen az online térben szokták alkalmazni, de az eredeti koncepció nem zárja ki az offline alkalmazási lehetőségeket sem. Balázstól rengeteg információt és tapasztalatot tudtunk meg az online térben történő vállalati alkalmazásokról, kezdve a Toborzás, Kiválasztás folyamat fejlesztésétől az Onboarding tréningeken át a gyártósori tréningek és munkatársak képzésén át. A játékok  a termékeiknél filmszerűek, ahol a résztvevő aktívan formálhatja az eseményeket, közben elsajátítva azt a tartalmat és tudást, amire a játékot létrehozták. Mint megtudtuk, a gamificationt a marketing és Értékesítés területen alkalmazzák a legszélesebb körben (vásárlásösztönzés), de az Oktatás területén is rengeteg lehetőséget rejt. A HR terület a Toborzás/Kiválasztás, Tréningek, Megtartás vonatkozásában tudja segítségül hívni a játékosítást – ami biztosan hangsúlyos lehet a mai munkaerőpiaci helyzetben  („a HR az új Marketing”). További területek még a Fittness vagy akár a Kutatások.

De mi újság a gyártócégekkel és hol tudja támogatni a direkt állomány elköteleződését és szemléletformálását a játékosítás? Hol tart ebben a témában Magyarország és mely cégeknél működnek már tudatosan játékos alkalmazások, azok online vagy offline módot követeik-e?  Bár Balázs bő 2 órán át adta az információkat és válaszolta meg a résztvevők kérdéseit, rengeteg új kérdés, ötlet fogalmazódott meg a csapatban. Az előadás utáni záró beszélgetésnél abban maradtunk, hogy olvasunk, tanulunk a témában és novemberben újra elővesszük a gyártási környezetben való alkalmazhatóság kérdését, ötleteit.

Októberben is egy nagyon időszerű kérdéssel, az X-Y-Z generációk közötti együttműködéssel foglalkozunk – tele lean-es megközelítéssel. Minden érdeklődőt szerettel várunk!

BLC Team

 

 

 

Budapest Lean Coffee’ 2017 July

The “soft”  side of lean management

A lean központi eleme a munkatársak fejlesztése és bevonása. A “hard” , eszközközpontú megközelítés mellett fontos,  hogy teret és figyelmet kapjon a TPS ház középpontjában is méltán hangsúlyos ember, a dolgozói képességek az azokat kiaknázni hivatott vezetők szerepe, szemlélete. Júliusi találkozónkon Márton Mónika (Legacy Kft) meghívott vendégünkkel erről az  izgalmas és mindenhol(kor) aktuális témáról beszélgettünk!Vezetés- Bevonás -Coaching: Mónika ezen  3 területre fűzte fel a beszélgetést, melynek keretében a csapat első lépésként  összegyűjtötte a  lean szakember elvárható “soft” vezetői képességeit, kompetenciát. A listánk –  amit a jelenlevő vezetők, tanácsadók, szakemberek  összegyűjtöttek  – mind a gyártási szférában mind a lean egyéb alkalmazási területein érvényes.

Mivel a témában eltérő ismerettanyaggal rendelkeztük, helyre tettük a fogalmi definicíókat a Bevonás és Coaching kapcsán – tisztáztuk, mit, mikor és milyen céllal javasolt alkalmazni, ill. beszélgettünk a lean és coaching kapcsolatáról is. Az este tanulságaként sok értékes és új gondolatot gyűjtöttünk és vittünk haza. A téma, a megközelítés sokunkat “megérintett” és új, izgalmas fejlődési lehetőséget vetített.

Mónika témája után maradt egy kevés időnk, a feldobott témák közül a  “Fluktuáció – Elköteleződés javítása”  nyerte a legtöbb szavazatot. Az alapkérdést a beszélgetés végére a következőképpen fogalmaztuk meg: Mi a reálisabb cél: a fluktuáció csökkentése vagy hogy vállalatunk  alkalmazkodjunk és gyorsan reagáljon a munkaerőpiaci helyzetre? Megoldásként, lehetőségként sok hasznos ötlet került a felszínre és az összefoglalóra –  próbáljátok a gyakorlatban, ha van működő “recept” osszátok meg a következő alkalmakkal.

Ezúton is szép nyarat mindenkinek, augusztusban nyaralunk de szeptembertől újra minden hónap első szerdáján Budapest Lean Coffee!

BLC team

Just another Lean Coffee site