Category Archives: TWI

Budapest Lean Coffee ” 2018 March

TWI – Job Instruction modul: Oldies but Goldies…

A munkahelyi képzés hatékonysága nagyon is aktuális téma a fluktuációval és munkaerőhiánnyal küzdő vállalatoknál,  a Lean Coffee-n is többször előjött már a  témajavaslatok között. Ezért és egy közelmúltban sikeresen lezajlott  oktatási program tapasztalatain felbuzdúlva tűztük napirendre a TWI alapokon nyugvó munkabetanítás módszertanát.

A ráhangolódást egy kis történelemmel kezdtük: A TWI (Training Within Industry) rendszer kialakítása az USA Hadügyminisztériumához kötődik az 1940-50-es évekből. A hadseregbe besorozott alkalmazottak pótlására indították, célja az új munkaerő gyors képzése volt. Nyilvánvaló volt, hogy az iparágakban a jól képzett dolgozók és szakértők hiányából súlyos visszaesés kezdődhet, és ennek elkerüléséhez az oktatási módszerek drasztikus javítására volt szükség. A második világháború végére mintegy 16.500 gyárban, nagyjából 1.6 millió dolgozót képeztek ki a rendszer segítségével. A betanítás 4 lépéses módszertanát a II. világháború hívta életre Amerikában, majd a Toyota tette a standard munka alapjává…

4 különböző tréning programot fejlesztettek ki rengeteg tapasztalati módszer tesztelése alapján.

A 4 tréning program a következő volt:

  1. Job Instructions  – arra képeztek gyári trénereket, hogy minél gyorsabban fel tudják zárkóztatni az új belépőket
  2. Job Methods– a dolgozók tréningje, hogy elfogulatlanul fel tudják mérni saját munkájuk hatékonyságát, és fejlesztéseket javasoljanak
  3. Job Relations – supervisorok képzése annak érdekében, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni az alkalmazottakkal
  4. Program development– menedzsment tréning annak érdekében, hogy észrevenni, elemezni tudják a termelésben felmerült problémákat.

Az este folyamán a napjainkban is aktuális munkabetanítás programmal ismerkedtünk.

A fluktuációval, munkaerőhiánnyal  küzdő vállalatoknál sajnos gyakran a  “mélyvíz tréning”  valósul meg, ami azt jelenti, hogy néhány órás orientációs tréning után a munkatársak rögtön a géphez/állomásra kerülnek, minimális betanulással.  “Majd megmutatja valaki neki” aztán vagy igen, vagy nem – vagy helyesen, vagy nem…

A JI program 5×2órás képzési blokkokból áll, a résztvevőket kis lépésekben, a tanultak folyamatos gyakorlásával vezeti el az oktatói módszerek és kompetenciák elsajátításához. A módszer erőssége egyrészt a  sztenderd, 4 lépéses tematika, amely alapján a betanítás folyik, másrészt a folyamatok oktató általi lépésekre bontása, sztenderdek megfogalmazása által  a saját tanulás erősítése. A TWI-ban  a fókusz a  dolgozó tényleges bevonásán, a tanultak visszaellenőrzésén és a nyomonkövetésén van, amit a “Ha a dolgozó nem tanult, az oktató nem tanított” szlogen is jól kifejez. A hallás utáni ill. a bemutatásos módszer hiányosságait rövid szimulációkkal tapasztalta meg a csapat, majd ezt követette egy TWI szerinti betanítás bemutatója. A szimulációk után átbeszéltük a lépéseket, a mögöttes tartalmát és a módszer alkalmazhóságát is megvitattuk. A résztvevők (is) egyértelműen látják létjogosultságát és relevanciáját a TWI alapokra épülő képzésnek – természetesen a megfelelő management támogatás hátterével.

 

Az este utolsó órájában a sok érdekes téma közül a kettőt sikerült a csapattal “kibeszélni”. Elsőként a ciklusidők, állásidő, és egyéb termelési adatok, –  azaz az aktuális termelési állapot mérésének és visszacsatolásának gyakorlati módszereiről beszéltünk.  A résztvevők tapasztalatai alapján a hiányzik az adatgyűjtés-től a papíron ill. különböző online adatbázisokon keresztül a korszerű, automatizált megoldásokig több mindenről beszélgettünk.

Egy másik témafelvetés arra irányult, miszerint a nyugat termelékenységi mutatói meghaladják a közép-kelet európai országok számait. Az alapkérdés arra irányult, hogy  ez valós, valid infó-e, de nem keveset beszélgettünk a termelékenység definíciójáról, mérési mószeréről is. Így a téma félig nyitva maradt, de sok érdekes kérdést vetett fel amit a következő alkalmakkor tervezünk továbbgondolni.

Köszönet a remek csapatnak – külön a 3 önkéntesnek, akik a szimulációknál segítettek:-)

Április 4.-én a HR, bevonás vonallal folytatjuk – mert a lean az emberek bevonása nélkül nem működik..

BLC Team

Budapest Lean Coffee ‘2017 April

Kaizen morzsák –  mindenkinek

ECRS megközelítés – karakuri kaizen – small group activities – 3S

vathy edit
vathy edit

Japán a Kaizen hazája – tanulni, tapasztalni és inspirációkat gyűjteni utaznak szakértők, lean szakemberek évről-évre a magyar AOTS  Társaság szervezésében.  Lean Coffee csapatunkból idén tavasszal négyen vettek részt termelés és- minőségmenedzsment témájú képzéseken, rengeteg új információval és élménnyel hazatérve. A találkozót a Japánban tapasztaltak, tanultak megosztásával kezdük, az alábbi főbb témák mentén :

ECRS megközeltés: A Training Within Industry, TWI  programot a  a II. világháború alatt a szükségszerűség hívta életre az  Egyesült Államokban.   A TWI programok segítségével  nagy számban  képeztek ki olyan  dolgozókat, akik nem rendelkeztek megfelelő képzettséggel és gyakorlattal a végrehajtandó tevékenységek terén ill. olyan  vezetőket akik képesek voltak a dolgozók munkáját szervezni és  tanítani őket.  Ezt a  hatékony módszert a Toyota is alkalmazta az 1950 évek elejétől, első elemeként a Job Methods néven futó programot vették át majd folyamatosan kiegésztítték TPS elemeivel. Az Industrial Engineering képzésünk kapcsán a TWI programban leírt ECRS megközelítés lényegét és jelentőségét ismertettük a csapattal, melynek jelentőségét  Japánban egy 2 napos gyakorlati feladat keretében is volt alkalmunk megtapasztalni. Minden kaizen (fejlesztési) tevékenység végrehajtásánál javasolt és követendő sorrend:

Eliminate: Melyek azok a tevékenységek, mozdulatok, amelyek elhagyhatók? [veszteségek felszámolása]

Combine: Van olyan tevékenység melyet másikkal együtt párhuzamosan (egyidejűleg) lehet végezni? [két kéz használata]

Rearrange: Más sorrendben (helyen, személy által) végezve a tevékenységeket azok hatékonyabbak, eredményesebbek lehetnek? [időmérések, elemzések alapján]

Simplify: Hogyan lehetne a tevékenységeket egyszerűbben (könnyebben) elvégezni? [jig-ek, automatizálás, karakuri kaizen..]

A munkavégzés egyszerűsítésére és könnyebbé tételére nagyszerű példákat láttunk karakuri kaizen megoldásokkal. Az Ipar 4.0 küszöbön az automatizálás egyre nagyobb hangsúllyal bír. Míg a klasszikus automatizálás a high-tech robotizálást jelenti, a lean-ben alkalmazott karakuri kaizen kifejezés alatt könnyen bevezethető automatizálásról beszélünk amely tisztán mechanikán alapul. A mozgási energia okos kihasználásával veszteségeket célzó fejlesztéseket hajhatunk végre – kis beruházással. Az egyszerű gépek* alkalmasak arra, hogy egy adott terhet annál lényegesen kisebb erővel mozgassunk meg, nagyobb munkavégzési út megtétele árán. Youtube-on sok tanulságos példát találunk a “karakuri kaizen” keresőszóval – melyekből  találkozón is megnéztünk párat. Szóval bátran az ötletekkel, japánban ezeket a megoldásokat jellemzően a gyártósoron dolgozó munkatársak találják ki!  ( *Emelő  – Lejtő – Ék – Csiga– Hengerkerék – Csavar )

Kaizen morzsák_ParLS_BudapestLeanCoffeehttp://Kaizen morzsák_pdf

Small group activities: A minőségkörök mozgalomnak nagy hagyománya és múltja van Japánban. Deming és Juran látogatásai és tanításai után Japánt nagymértékű minőségkultúra fejlődés jellemezte az 1950-es évek végén.  Célul tűzték ki, hogy a minőségközpontúság ne csak kampányjellegű fellángolás, hanem egy folyamatos, minden alkalmazottat bevonó kultúrává váljon a vállalatoknál . Az 1962-ben a JUSE (Union of Japanese Scientists and Engineers) által kiadott havi magazin (Gemba –to –QC) már célul tűzte ki a minőségkörök kialakítását – a lapot olvasó dolgozók és sorvezetők az újság tanításait használva kialakították a minőségkörök működésének kereteit. Az első minőségkört 1962-ben jegyezte be a JUSE,  ezután gyors ütemben nőtt a számuk országszerte. A minőségkörök célkitűzései között  megtalálható a kellemes munkahelyi környezet kialakítása, az ellenőrzött állapot létrehozása épp úgy mint az emberi kapcsolatok javítása és a minőségbiztosítási rendszer fejlesztése. A minőségkörök célja a saját területen történő minőségfejlesztés és önképzés, a problémáknak a fellépés helyén történő megoldásával melyet 3-10 főből álló dolgozói csoport ill. a kör vezetője (műszak vagy sorvezető) végez. A minőségkörökben a termelésben közvetlenül résztvevő munkatársaké a főszerep, akik ez által felelőssé vállnak a minőségért. A fő cél a normál működés javítása és nem a rossz minőség gyógyítgatása. A körök a PDCA (Plan, Do, Check, Act) filozófiát alkalmazva folyamatosan keresik a fejlesztés lehetőségét, mihelyt egy problémát megoldanak, kijelölik a következőt. A tavaszi tanulmányút alkalmával az egyik vállalatnál bemutatásra került a napjainkban “small group activity” néven ismertebb csoportos tevékenység, melynek során a körök  sok kaizen által járulnak hozzá a folyamatos fejlődéshez. Cél a havi 30 kaizen, melyek a klasszikus minőségfejlesztési célok mellett irányulhatnak a munkabiztonság, a karbantartás  vagy az energiafelhasználás javítására is. Minden alapja az 5S, melyet a meglátogatott cégnél “5S őrjárat”, “női 5S vezetői megbeszélés” formájában működtetik, promótálják.

És ha már az 5S szóba került, érdekes megtapasztalás volt Japánban, hogy a 3S-t népszerűsítik és erősítik. 3S akciókat, előadásokat és konferenciákat szerveznek pl. egyetemek a vállalatok részére, de éppúgy a köztereken, és egyéb non profit területen is tartanak 3S megmozdulásokat. Az első 3 lépés szól ugyanis a tényleges tevékenységről  (aktív lépések), melyet nap mint nap követni és gyakorolni szükséges a munkatársakkal.

3S 5S Parls
3S

Az érintett témákhoz nagyon érdekes és elgondolkodtató beszélgetések kapcsolódtak – áprilisban egy nagyon szuper csapat jött össze 3 órára 🙂

Májusban termeléstervezés és ütemezés témával várunk mindenkit!